Spiccbotos pontyhorgászat

Valahogy nem tudok lemondani a fura horgászmódszerekről. Amíg a youtube és a vízpart is a method feedertől csattog, addig én végre begumiztam kedvenc spiccbotomat, hogy így üldözzem a halakat.

Annak idején még Dombóváron készítette el nekem egy horgászboltos, most azonban egyrészt a DIY korszakát éljük, másrészt meg úgy is van minden, magam estem neki:

Ennyi kis kitérő után, lássuk a leírást, ugyan nem fotóztam végig a folyamatot. A boltban vásároltam tefloncsövecskét, spiccgumit és gumi létrát, ami (szemre) passzolt a második tag végére. Majd mikor mindennel megvoltam, fogtam a dremmelt és nekiálltam szépen lassan levagdalni a spiccbotom első, kegvékonyabb tagját. Nem akartam szar helyen elvágni, így fokozatosan haladtam. Amikor a tefloncsövecske már bement a helyére, azt pillanatragasztóval rögzítettem. Bár az ilyen művelethez a fűzőtű elkel, a gumi szépen végigcsúszott magától az immáron csőspiccben, a létrára rögzítettem, majd készítettem egy “pókot”. De ez nem tetszett. A gyári rögzítő sem tetszett, így egy viszonylag bitang méretű forgókapcsos karabíner lett a spicc rögzítőm, tökéletesen teszi a dolgát.

Kérdezték, hogy hogy lehet egy két tagját gumizott spiccbotot tárolni és szállítani. Nos, egyszerűen. A gumit megfogom, a spicc tagot a második tagba csúsztatom, majd a gumi részt szépen utánaejtem. Ennyi az egész. Arra sokkal inkább kell figyelni, hogy a botot kiszárítsuk használat után. Ehhez én szét is szoktam szedni. A gumizott tagokat pedig kihúzva, a gumit megfeszítve szárítom, ahogy a fenti, utolsó képen is látható.

Kedvenc tavamon ponty és kárász a fő hal sajnálatomra dévér nincs, pedíg ….. . Jellemzően partközelben, úszóra a nagyobbjával is lehet találkozni, ezért számítani kell arra, hogy ha nem bírunk vele, menjen a hal. Jót tesz ilyenkor a vékonyabb előke, ami így kötelező elem lesz. A horgászatban nincs semmi igazán meglepő és furcsa.

Ha megvan a hal, akkor a megtartás a lényeg. Egy 5 méteres bottal és gumival jó 13-15 méterre tudjuk elengedni az ellenfelet. Ha nagyon megy, a botot a vízszint felé tolva, a gumi is jobban, könnyebben nyúlik, és damilt is többet tudunk adni, és innen visszahúzva tudunk gumit lopni (biztos nem szakszerű, de így tudom megfogalmazni). Rendkívül fontos a türelem. Ez nem a kitekerem, oszt kész peca. Idő, a parton történő mozgás, és a tudatos halvezetés elengedhetetlen lehet, és előfordulhat halvesztés is. Legyen nálunk hosszabb száró merítőfej, legyen meg a rutin a használatában. És halmatracunk mellett legyen rögtön fertőtlenítő, mert szegények megszenvedhetik a harcot.

Nem kívánok spiccbotra nagyobbat, talán el sem bírnék vele, de nem mindennapi élményt nyújt a hal és a módszer egyaránt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük